A Nagy Jü legendája társasjáték

Nagyon szépen köszönöm az infót, ezer hálám!!

A történeti pakliban a sorrend csak annyiból lényeges, hogy egyszerűbb kikeresni az adott számot. A szám meg amiatt van a kártyán, hogy amikor utasítást ad a történet könyv, akkor a számra hivatkozik. Szóval csak annyi a lényeg, hogy ami a történet pakliban volt, azt tedd oda vissza mielőtt elkezded a játékot. A kártyák jobb alsó sarkában van egy szürke szám, ha az nulla, akkor az a kezdő kártya készlet része, ha annál nagyobb, akkor a történet pakliban a helye. Jó játékot 😉

Szia! Sajnos én is a történetpakli felét szépen kivettem és kiválogattam (mire leesett, hogy valami nem stimmel), úgy megörültem az insert-nek, és nem nyitottam még ki a szabálykönyvet, hogy azt egyben kéne hagyni. Kérdésem, hogy ha megtalálom ezt a számozást, esetleg tudsz útmutatást adni, hogy a kártyák sorrendje hogy van/az számít-e stb.? Nagyon megköszönném, felettébb bosszús vagyok magamra, hogy ezt benéztem. 😀

Jó az észrevételed, mi már a kezdetektől ketten játszuk, egyfajta kooperatív játékként, ami lényegében annyiban merül ki, hogy közösen hozzuk meg a döntéseket. Ennek megfelelőn tovább is tart a játék, átlagban 142 percig. Eddig hat játszmánk van benne. Az elsőt megnyertük, majd a másodikat is. Aztán újra olvastam az egész szabálykönyvet, mert az itteni hozzászólások alapján arra számítottam, hogy kifogunk kapni és azt hittem rosszul játszottuk. De nem. Csak hát a közösen hozott döntések jól működtek. Egészen öt győzelemig meneteltünk, de aztán a hatodik próbálkozásnál "végre" elbuktunk. Már nagyon felkeményedett a játék, igazából szerintem az ötödikben is szerencsénk volt csak, hogy úgy jöttek fel a barbár lapok, ahogy feljöttek.

Ahogy írtad remekül megszerkesztett stratégiai játék. Sok Shem Phillips játékkal játszottam már, de számomra ez a legkompaktabb. Véléményem szerint, ha nem egy egyszemélyes játék lenne alapvetően, akkor simán top 100-as játék lehetne a BGG-én. Valószínűleg így sokaknak kiesik a látóköréből.

A téma nagyon ragad a játékhoz, a kis történetek, események pedig még rá is erősítenek. Mi még kauri kagylókat is rendeltünk a netről, hogy lecserélhessük a papír tokeneket az élmény fokozás kedvéért.

A mechanikája jól felépített, tényleg szükséges a megfelelő stratégia, hogy nyerhess, és annak ellenére, hogy tulajdonképpen egy soliter játék, a szerencse szerepe elenyészőnek mondható. Folyamatosan igényli a koncentrációt. Meg kell találni az egyensúlyt a csatorna épités, a barbárok leküzdése/megvesztegetése és a képességek fejlesztése között. Mindent egyszerre, maradéktalanul nem tud az ember megtenni, ezért fontos a tervezés és nagy fokú előrelátás a játékban.

Külön tetszik, hogy ahogy a végére érsz az egyes szakaszoknak, a játék annak megfelelően nehezíti vagy könnyíti meg a dolgod a következő fordulóra, hogy nyertél vagy vesztettél. Lényegében mindig gondoskodik arról, hogy a következő játszma kicsit más legyen, mint az előző.

Csak ajánlani tudom én is.

Ez a játék nagyon-nagyon jól meg van csinálva! Lenyűgöz, hogy miként lehet ilyen klasszul (szívem szerint azt mondanám: tökéletesen) összerakni egy játékot. Elképesztő munka lehetett már akárcsak a történetszálat is szövögetni, vagy az eseményekhez illő logikával és abszolút stílusosan megírni a háttérsztorikat, úgy, hogy azok ne egy hidrológus vagy árvízvédelmi mérnök száraz beszámolói legyenek, hanem egy, az i.e. 3. évezredben élő egyszerű halandó mások iránt érzett empátiájából fakadó, mélyen emberi gondolatai, a szembejövő problémákra vonatkozó, kihangosított megoldási kísérletei.
Persze szerintem a kvázi-tökéletességhez az is kellett, hogy a témájában nagyon egyedi legyen a játék. A téma (a Sárga-folyó partjainak árvízmentesítése, a folyó megzabolázása csatornaépítéssel) szerintem abszolút rajta is marad a játékon (lásd: történetek, akciók). Még csak a kampány 2 fejezetét játszottam ugyan végig, de végig izgultam az áradás miatt... Átélhető, na.
Szerintem kevés szerencsefaktort tartalmaz, pont annyit, amennyi a valóságban is lehetett a káosz (barbárok, áradások, emberek vándorlása, éhínségek stb.) közepette, így ez egyáltalán nem zavart a játékban. A kártyák és a játéktábla számomra gyönyörűen kidolgozottak, a komponensek tökéletes minőségűek, a sztori pedig lenyűgöz, még akkor is, ha esetleg nem teljesen hiteles.
A játék kampányjáték - ezt gondolom, mindenki tudja. Bár a második menetet elvesztettem (árvíz is jött és az éhínséget se tudtam leküzdeni), de iszonyúan várom a következő játékalkalmat, amikor újra felvehetem a harcot a folyó és a barbárok ellen. A játékot abszolút balanszoltnak érzem (azért vesztettem, mert rossz döntéseket hoztam), ez megintcsak a tökéletes kategóriába sorolja számomra. Ajánlom azoknak a nem teljesen kezdő játékosoknak, akik valami különlegeset keresnek, és akik azért már minimálisan képesek stratégiát kialakítani. A kampány fejezeteit akár kettesben is el tudom képzelni - közösen hozott, megbeszélt döntésekkel.

Szia, nem lehet, hogy belekeverted a történetpakli kártyáit a többi pakliba? Sok kártya van köztük aminek a hátulja azonos a kezdőpaklik hátuljával (barbár kártya, városlakó kártya, folyó kártya) mivel később bekerül(het)nek a pakliba.

A történetpakliba tartozik bele minden olyan kártya aminek kis számozása van valamelyik sarokban, fejből sajnos nem tudom hol. Ezeket mind gyűjtsd össze, ők a történetpakli. Csak akkor kell ezek közül kivenni a számozás alapján, amikor a játék erre utasít!

Illetve nem egészen értem, hogy mit értesz az alatt, hogy "felhasználtál" egy városlakó kártyát?

Sziasztok!

Vagy nagyon vak avagy nagyon hülye vagyok, de segítséget kérnék, mert nem megy egyedül.

A gond a következő: ha minden igaz a történetpakli 71db kártyából áll, de én csupán 18 darabot számoltam. Elkezdtem a játékot, de már az elején megakadtam, mert felhasználtam egy városlakó kártyát (28-as), de a történetkártyák között nem találtam ilyet, s nyilván így bajos lesz. Nem jól értelmezem a "történetkártya" fogalmát vagy hiányos a játékom (lehet ilyen)?

Nekem az vált be, ha a nagyobb ember és ellátmány bevételre fektettem a hangsúlyt. Ezekből költjük a legtöbbet, ez tűnik a logikusnak. A fából és a téglából jön elég a kártyákból, barbároktól és a megépített csatornaszakaszokból.

Úgy emlékszem, az építkezésre nem volt fix sorrendem. Mindegyik épület hasznos és talán inkább a pakli összetétele adja, hogy mely épületekkel kell korrigálnod. Mondjuk ha nagyon kevés benne az ellátmányt adó, akkor érdemes a megfelelő farmmal kezdeni. De lehet, hogy a barbárok feltételei is befolyásolják. Én érzésre választottam mindig, hogy az adott helyzetben mi lehet a leghasznosabb. Ha például egy olyan falusit sikerült húzni, aminek adott helyzetben jó az aratás bónusza, akkor kunyhót építettem, hogy be is tudjam csúsztatni.

Nem tudom, hogy van-e olyan nyerő stratégia, amit lehet vakon követni, rá se kell nézni a játékállásra. Szerencsére nem vagyok akkora mágus, hogy ezt felfedezzem, szóval nekem végig kihívás volt. De velem is előfordult, hogy amikor ráéreztem a ritmusára és elkezdtem sorozatban nyerni, eszembe jutott, hogy jól csinálom-e. Aztán egyszer csak jött egy bukta. Viszont nekem nem hozott fellélegzést, ugyanis az már nem második vereség volt 😄

Annak aki még nem játszott vele: a posztomban előfordulhatnak olyan dolgok, amik részben "lelőhetik a poént", így ennek ismeretében olvass tovább!
Eddig 4-2-re vezetek, az első vereség után jött 4 győzelem sorban. Pont elkezdtem azon gondolkodni, hogy vajon valamit nem jól játszom, mert nagyon könnyűnek tűnt néha a játék, többször volt olyan hogy az árvíz és a hajmóm között volt egy már megépített csatorna szakasz, így csak a barbárokra figyelve néha egész könnyűnek tűnt. A szabályokat átolvastam többször, de az alapján jól csináltam mindent. Megküzdöttem az erőddel, teljesítettem az élelmiszer hiányos kártyákat stb. Kezdtem kicsit demotiválódni, de a 6-ik játékban, amikor bejöttek a +1 barbárt hozó barbárok, visszatért a játék a megszokott egyensúlyozós kerékvágásba. Mindjárt a 3. fordulóban majdnem vége lett, sikerült kivédeni a támadást, de onnantól fogva csak futottam a játék után, végigküzdve a játékot. A paklim túl kicsi maradt így ténylegesen rohantam az árvíz elől, de az utolsó forduló kártyfrissítésekor már mindegy volt. Már a forduló elején láttam, így vagy úgy, de ez nem lesz meg. Az utolsó csatornát még megépítettem, igazából mindegy volt, a vég egyértelműen közeledett. Furcsán hangzik, de jól eső vereség volt, újból nagyobb kedvvel fogok leülni a játékhoz. :D
Nem tudom, hogy az új barbárkártyák mellett mennyire volt hatással az eredményre, hogy nem teljesen az addig megszokott taktikát követtem az építkezésekel.
Nektek volt/van valami fix sorrend péládul a farmok megépítésére? Esetleg a tábla alá csúsztatott lapokkal kapcsolatban? Eddig mindig pénzt és kaját adó lap került a tábla alá, most ezen változtattam, úgy tűnik hiba volt. Ennek kapcsán azon kezdtem el gondolkodni, hogy vajon van-e egyértelmű jó stratégia ezen a téren? Azt gondolnám, erre biztosan figyelt Shem Phillips, viszont eddig egyszer sem láttam volna értelmét, hogy mindjárt az elején mondjuk +1 színes munkást kapjak. Sokkal fontosabbnak érzem hogy legyen egy jó kaja és pénz bevétel.

🔎 Egyszemélyes, kampány alapú, pakliépítő, erőforrás menedzselős, stratégiai játék. A történet szerint a folyó áradását kell kordában tartani csatornák építésével; ráadásul a folyamatosan támadó barbár hordákat is vissza kell vernünk. Korábban írtam róla vélemény és az ott szereplő gondolataim nem változtak. Úgy döntöttem, írok egy összegzést, ugyanis befejeztem a kampányt (győzelemmel).

✔️ A történet végére érve se érzem, hogy hatalmas megfejtések, fordulatok lennének benne. De ezt nem gondolom hátránynak; pontosan elég ahhoz, hogy a hangulatot fenntartsa. Sokkal érdekesebb volt a működését és a ritmusát kitapasztalni: hogyan ütemezzük az akciókat, milyen sorrendben vásároljunk, építsünk, harcoljunk stb. Nem akarok erről nagyon részletesen írni, mert szerintem pont ez a játék legjobb része, hogy kitapogatjuk, hogyan tartsuk fent az egyensúlyt a csatorna építése, az épületek felhúzása, a barbárok visszaverése és pakli alakítása között. Utóbbiról annyit, hogy nem csak építeni, apasztani is tudjuk a paklit; ki kell tapasztalni ennek is a ritmusát. Nekem nagyon betalált ez a játék, imádtam ezeket a szálakat feltérképezni. Az is nagyon érdekes élményt ad a játékhoz, hogy folyamatosan változik: jönnek be új elemek vagy kikerülnek. Nem nagy dolgokra kell gondolni, de éppen elég ahhoz, hogy befolyásolja taktikázást, és emiatt végig megvolt a felfedezés-hangulat.

❌ Őszintén szólva nehéz negatívat mondani. Nagyon maximum a grafikát tudom említeni: szerintem nem szép. Stílusos, koherens, de nem szép. Ami azért érdekes, mert bár igen hasonlít a Szkítia fosztogatói dizájnjához, és az ottani rajzok kifejezetten bejöttek, itt valahogy nem működik számomra. De nem tudom megmondani, hogy miért.

🌊 Bár külsőre, csak a mechanikákat tekintve egy teljesen alap euro, de játék közben kiderül, hogy az izgalmát fejlődés irányának és ütemének megtalálása jelenti. A történet teljesen jól illeszkedik hozzá és fenntartja a hangulatot. Ha kampány alapú eurót keresel, szerintem tökéletes választás.

Még az első kampányban tartunk, és azért a többes szám, mert mi kooperatíve játszuk ezt az egyszemélyes játékot. A leggyakrabban ketten játszunk, és amikor megvettük, tanakodtunk rajta, hogy vajon egyszemélyes játék volta ellenére játszthatjuk-e kooperatívan. Teljesen alkalmas rá, ha valaki szívesen játszik koop játékokat, tudom ajálnani.

Mi túlhúzzuk az ajánlott játékidőt, több idő volt eddig minden kör, mint egy óra, de még eddig sikeres volt minden kör, még kettő van hátra.

Nekem nagyon tetszik, a történet is jól ül a játékon. A tervező többi játékát is kedvelem, a Nyugati királyság a kiegekkel és a Szkítia fosztogatói van meg, és ez a játék sem okozott csalódást. Előttem sokan írnak a szabály részleteíről, így arról csak annyit akarok mondani, hogy számunkra jól követhető, bár az első játszmánál még kellett lapozgatni a szabálykönyvet ( ezt amúgy normálisnak gondolom minden játék esetében).
Külön tetszik a dobozban lévő kis tároló, kis mélyedések vannak az apró komponenseknek. A játék előtti setup rövid, van kipakolás, de nem foglal túl nagy asztalfelületet.

Nálunk az egyik kedvenc lett, ajánlom.

Jelenleg a közepén tartok (3 vereség, 1 győzelem), de arra gondoltam, megosztom a tapasztalatokat: szerintem nagyon jó! Kicsit részletesebben:

Első benyomásra a legalapabb euro: nyersanyagot gyűjtesz (ráadásul semmi extra: fa, agyag, ellátmány), építkezel (szintén semmi különleges: épületeket húzol fel), paklit alakítasz (csak a szokásos: a kártyák a városlakók), munkást helyezel le. Szóval a szabály átolvasása után nem láttam, mitől lesz jó és izgalmas. Talán az picit extra, hogy többféle színű munkás van, de ez nem sok. Játék közben azért kijött, hogy nem is olyan egyszerű a helyzet.

Az egyik fordulópont a kampány-hangulat volt: játék közben változnak a játékelemek. Van egy vastag történetpakli és ebből rakosgatunk be új ellenségeket, új városlakókat, új kihívásokat vagy új könnyítéseket. Nem csak a végső eredmény számít, hanem út közben is egy-egy jutalom egy apró történet-részletet és kártyát old fel. Hozzáteszem azért annyira nem érzem erősnek a sztorit. Egymáshoz lazán kapcsolódó szálakból áll és eddig egyiknek se volt mélysége. De ami azt illeti, nem is hiányoltam. Annyira elég, hogy fenntartsa a hangulatot.

A másik fordulópont az volt, mikor felismertem (3 vereség után), hogy nem az a jó stratégia, ha ész nélkül gyűjtögetsz és építkezel. Meg kell találni az egyensúlyt a csatornák és épületek elkészítése és a barbárok visszaverése között. Nem szabad egyiket se elhanyagolni, se túlságosan előtérbe helyezni. Eleinte természetesen szűkösek a lehetőségek, de több irány van bővítésre. Itt is okosan kell megtalálni az egyensúlyt. Nagyon érdekes, hogy mire sikerült nyerni, olyan fölényben voltam, hogy azt hittem, valamit rosszul csináltam 😄

Összességében engem nagyon elkapott ez a játék. Egy igazi euro, de ugyanakkor van benne kampány. A folyamatosan változó készletek garantálják, hogy fennmaradjon a lelkesedés akkor is, ha veszítesz; játékról játékra változik kicsit. Ha ismertek hasonló címeket, akkor lehet ajánlani. Már előre sajnálom, hogy egyszer a végére érek 😆

Meg van egy ideje, párom nyerte egy társasjáték tervező találkozón. Még nem mertem neki állni, pedig szeretem az ilyen játékokat, és sok jót hallottam róla. Kicsit parázok, hogy ha vesztek akkor ne vegye el a kedvem. Pedig nem igen érdekel, ha nem nyerek. A roxforti csatában sem sikerült minden rész elsőre, és nem volt gond. Csak szeretném, hogy jó legyen.

El kellett olvasnom a hozzászólásaitokat, mert nagyon kilátástalannak éreztem az első parti után a játékot. Ahogy olvasom, ez benne van, és minden győzelemért nagyon meg kell küzdeni. Bennem is sok érzés kavargott (pl.: ezt hogy? honnan vegyek ennyi munkást? biztos jól olvastam a szabályt? anyád! ) . Egyre kiváncsibb vagyok, mi a győzelem útja. Remélem tényleg édes lesz a győzelem! Ha az volt vele a célja Shemnek, hogy "Már alig várom, hogy folytassam!" akkor sikerült.

Hmm..ez a lap az én kampányomban nem került elő, úgyhogy utána kellett néznem. 😳 Itt sajnos egy hibás fordítás került a Krónikába és valójában a grafika a helyes! A kártya képessége a következő: 'minden alkalommal, amikor munkást helyezel egy kunyhó mezőre, egy extra kagylót is kapsz a normál jutalmakon felül'! A fórumon, ahol megtaláltam a választ, azt írják, hogy szerencsére ez az egyetlen ilyen jellegű hiba.